Kárpátia: A Jászságban, a Kunságon - dalszöveg
A Jászságban, a Kunságon, dúlt, kicsiny Magyarországon
Hajtja nyáját a juhász, közben vígan furulyáz
Hajj, de ő is terelgetné a juhait Arad felé
Kárpátokig meg sem áll, régi határkőre áll
S onnan kiabál
Van fokosa, van bicskája, hitvány embert négybe vágja
Hejj, hejj, hejj, hejj, hejj, hejj
Úgy énekel
Görbe botján támaszkodva néz a juhász a távolba
Szalad a nap nyugatnak, a kutyái csaholnak
Széna-szalma a kunyhája, szőrsubája takarója
A tűz mellé lefekszik, parazsánál melegszik
Egész reggelig
Van fokosa, van bicskája, hitvány embert négybe vágja
Hejj, hejj, hejj, hejj, hejj, hejj
Úgy énekel
Kárpátia: A világtól elzárva - dalszöveg
A világtól elzárva, égi tisztaságban
Hegyektől ölelve, a remény sugára
Született asszonytól, született embertől
Lelke hófehére az egy igaz Istentől
Míg künn a fenyveseket tépi a vad Nemere
Bent pattogó tűznek simogat melege
Hol apáról fiúra száll a titkok titka
Kárpátok őrzője imígyen tanítja
Ha mész hegygerincen, ha mész patakvölgyben
Lábad alatt az út könnyű sosem legyen
Menj sűrű erdőkön, menj a hómezőkön
Hagyd ott nyomod minden drága magyar rögön
Hallasz majd beszédet, hangosat, csendeset
Keserűt kárognak, az igazság édesebb
Édesebb a nyelvnek az őszinte szó íze
Varjú károgása ne zavarjon össze
Kutass a végtelenben, a sorsod két kezedben
Nyisd ki, olvasd bátran, ott rejlik benne minden
Ott rejlik boldogságod, ott rejlik minden álmod
Tövisek közt nyíló, szép mártírhalálod
Kárpátia : A Magyarok Világhimnusza - dalszöveg
Halló magyar. Hol vagy, felelj.
Halló magyar, hallasz, felelj.
Bármerre vitt a sors, hív az ősi Föld.
Zászlója még ma is; Piros fehér Zöld!
Halló magyar. Kárpát, felelj.
Halló magyar. Erdély, felelj.
Bármerre vitt a sors, hív az ősi Föld.
Szívedben megmaradsz; Piros Fehér Zöld!
De messze van, Amerika.
Szegény magyar, hol van haza.
Bármerre vitt a sors, hív az ősi Föld.
Véredben megmaradsz; Piros Fehér Zöld!
Bármerre vitt a sors, hív az ősi Föld.
Sírodig megmaradsz; Piros Fehér Zöld!
Kárpátia : Abból a fából - dalszöveg
Abból a fából vágjátok az én keresztem,
Amit akkor ültettek, amikor születtem,
Abból a fából legyen majd az én koporsóm,
Amelynek árnyéka alatt írták meg a sorsom.
Gallyaiból rakjatok egy olyan nagy tüzet,
Ami még egyszer táplálja kihűlő szívemet.
Földbe' nyugvó gyökeréből faragjatok pipát,
Szabad lelkem az égbe szálljon mint a füstkarikák.
Sudár ágai jók lesznek vaskaszák nyelének,
Mely arat, de fegyver is a Magyar kezének,
Fának apró forgácsát vessétek a szélnek,
Viszik messze majd hírünket ahol földet érnek.
Egy árva szűz rügyéből új élet sarjadjon,
Ne hagyjátok soha, soha, hogy nemzetetek kihaljon,
Legszebbik részéből végül bölcsőt készítsetek,
Hogy szebb jövőről álmodjon minden magyar gyermek.
Kárpátia : Akkor megyek - dalszöveg
1.:
Akkor megyek, mikor szűz hó esik,
Mikor csend van és félhomály,
Akkor megyek, mert így írták meg,
Ott fenn még hajdanán.
Ref.:
Te most könnyet se ejts,
Nem érdemes,
De ha jó fajta bort töltenél,
Locsolj egy kortyot a földre komám,
S abból tudom majd, hogy szerettél.
2.:
Nem voltam jó, nem voltam rossz,
Azt kaptam mindig ami jár,
És örültem annak, hogy ismertelek,
És ismertél te is talán.
Ref.:
Te most könnyet se ejts,
Nem érdemes,
De ha jó fajta bort töltenél,
Locsolj egy kortyot a földre komám,
S abból tudom majd, hogy szerettél.
3.:
Mindig van még egy utolsó lépés,
Egy utolsó szó, egy hang,
De nem látta, nem hallota ezt már senki,
Olyan lassú volt, olyan halk.
Ref. 3x:
Te most könnyet se ejts,
Nem érdemes,
De ha jó fajta bort töltenél,
Locsolj egy kortyot a földre komám,
S abból tudom majd, hogy szerettél.
Kárpátia : Altató - dalszöveg
Valahol mélyen ott a szívem rejtekében,
Őrzök egy verset, mindközül legszebbet,
Anyám szavalta, a gyermekét altatta,
Belém vésődött mindegyik sora.
Refr.
Ne félj, ne félj!
Én itt vagyok veled.
Imádkoznak az angyalok neked,
Nem érhet baj, csukd be kis szemed,
Aludj, aludj!
Álmodjál szépeket.
Sok éve annak, hogy a magam útját járom,
Ma már csak álom az, hogy volt gyerekkorom,
De könnyes szemmel anyámat megkérem,
Hogy azt a verset mondja el nekem.
Refr.
Ne félj, ne félj!
Én itt vagyok veled.
Imádkoznak az angyalok neked,
Nem érhet baj, csukd be kis szemed,
Aludj, aludj!
Álmodjál szépeket.
Sok éve annak, hogy a magam útját járom,
Ma már csak álom az, hogy volt gyerekkorom,
De könnyes szemmel anyámat megkérem,
Hogy azt a verset mondja el nekem.
Refr. (2x)
Ne félj, ne félj!
Én itt vagyok veled.
Imádkoznak az angyalok neked,
Nem érhet baj, csukd be kis szemed,
Aludj, aludj!
Álmodjál szépeket.